Az építkezés veszélyes „sport”: több baleset történik közben, mint a fürdőszobában habparty után. Ez olyannyira igaz, hogy sok balesetbiztosítás apróbetűs része ki is zárja a biztosító kárkifizetési kötelezettségét, ha a baj építkezés közben történik – vagy legalábbis megfelelő munkavédelmi felszerelés viseléséhez köti azt. De nem csupán ezért érdemes betartani az elemi munkavédelmi előírásokat és viselni a megfelelő védőruházatot, hanem azért is, mert ezek tényleg segítenek ép bőrrel megúszni a legtöbb bajt. De lássuk szép sorban, mire is lehet szükségünk és miért!
Aki ejtett már a lábára üres raklapot, netán téglát, az örökre megtanulta, hogy papucsban vagy tornacipőben nem megyünk a munkaterület közelébe. A jó munkavédelmi bakancs viselése létfontosságú. És milyen a jó munkásbakancs? Mindenképpen acélbetétes – és nem mellesleg fontos az is, hogy kényelmes legyen. Hordjuk majd eleget.
Ez a kiegészítő nem éppen kényelmes viselet, de hasznos és ráadásul kötelező is. Ha kapunk egy munkavédelmi ellenőrzést és nincs rajtunk, hamarabb fizetünk egy szép nagy összeget, mint sem el tudnánk számolni kettőig. Ráadásul bizony ezt még be is kell kapcsolni, hiszen nem sokat ér, ha lepottyan a fejünkről pont akkor, amikor meg kellene óvnia bennünket. Érdekes tény, hogy a legtöbb munkahelyi baleset az építkezéseknél fejsérülés – szóval, ha bármilyen más védőfelszerelést viselünk, mert abban hiszünk, akkor meglehetősen paradox, ha pont a sisakot hagyjuk el.
Ez ugyan nem kötelező kiegészítő, de praktikus oldalról vizsgálva talán még fontosabb is, mint a sisak. Hiszen a kezünkkel dolgozunk, emelgetünk, illesztünk, kalapálunk és keverünk… Talán nincs is olyan munkafolyamat egy építkezés során, amelynél ne sérülhetne kisebb-nagyobb mértékben a kezünk. De a kesztyű nem csupán a balesetektől véd meg, hanem a kisebb horzsolásoktól, szálkáktól és karcolásoktól is. Mindenképpen legyen rajtunk, ha fával dolgozunk, flexszelünk, csiszolunk vagy téglát pakolunk – és nagyon jól jön olyankor is, ha vágunk vagy alapot ásunk.
Milyen a jó kesztyű? Ez már viszonylag összetett kérdés, hiszen minél vastagabb, annál inkább véd – de annál nehezebb dolgozni is benne. A szövet kerülendő, mert bár ebben marad meg leginkább a tapintás-érzékünk (vagy annak illúziója), de beakadhat bármibe, és még nagyobb bajt is okozhat, mint amitől megóv. A plasztikból készült példányok sem túl hasznosak, ha baj van, de azokban is viszonylag könnyű dolgozni. A legjobb a középvastag, a tenyér oldalán erősített kesztyű, amely legalább részben mártott felületű. De az alapszabály az, hogy a cérnakesztyűtől eltekintve minden jobb, mint a semmi!
TIPP: Kesztyűből nem árt, ha sok van, mert rengeteg időt lehet azzal tölteni, hogy keresgéljük, legutóbb épp hol vettük le. És a segédeink is szét fogják szórni őket.
Ez is olyan utálatos kiegészítőnek tűnik, mint a sisak, főleg nyáron, mert nagyon meleg – viszont megóv a kisebb-nagyobb karcolásoktól és vágásoktól. Ugyanakkor nagyon praktikus is, mert sok zsebe van, ami nagyon jól jön, ha dolgozunk.
Nagyjából ugyanaz igaz erre is, mint amit a nadrágról írtunk: nyáron meleg, de amúgy roppant hasznos, különösen a sok zseb miatt.
Talán ezzel kellett volna kezdenünk a listát, hiszen ez a kis apróság óvhat meg az egyik legnagyobb bajtól, ami csak megtörténhet: a szemsérülésektől. Flexelni, csiszolni szigorúan tilos enélkül, de tényleg. Vannak napszemüvegekre emlékeztető példányok is belőlük, amelyek könnyű és még divatos viseletek is, de még praktikusabbak a síszemüvegszerű, jobb felfekvésű gumipántos darabok, mi inkább ezeket ajánljuk.
Lehet, hogy a covid hatására már viszolygunk a maszkviseléstől, de az építkezéseknél ne feledkezzünk meg róla! Ha már dolgoztunk üveggyapottal, és éreztük azt a fránya viszketést, amit az anyag apró kis szálai okoznak a bőrünkön, akkor lehet róla fogalmunk, hogy mit érezhet a tüdőnk, miután inhalálunk egy jókora adagot ugyanebből… De a maszk jól jön flexelésnél és minden poros munkánál, illetve akkor is, ha por alapú anyagokat oldunk vízben.
TIPP: Lehet, hogy van még készleten pár tucat műtősmaszkunk, de az építkezéseknél ezek nem túl hatékonyak. Vegyünk inkább komolyabb, munkavédelmi maszkot, rendes porvédővel. Nem fogjuk megbánni.
Ha a Forma-1-es pilótáknak nem ciki, nekünk se legyen az füldugót vagy fülvédőt használni, ha zajosabb munkafolyamatok zajlanak. A légkalapács csattogása, a döngölőbéka dübörgése vagy a flex visítása valóban okozhat halláskárosodást. Igen, a flex is, mert pont olyan frekvencián ordít, ami nagyon káros a belső fülünk számára.
Ez a kiegészítő ugyan nem tipikusan munkavédelmi eszköz, mi mégis ide soroljuk. Egyszerűen azért, mert ha a kezünk ügyében van minden, a kezünk mégis szabad, az igenis segít megelőzni a bajt. Például: sokkal egyszerűbb úgy létrára mászni, hogy az övünkön lóg a kalapács, és abban vannak a szegek, mintha mindezt kézben próbálnánk felvinni. A szabad kéz fontos, kapaszkodni biztonságos dolog, a szerszámok, apróságok hurcolására alkalmasabb tehát az öv.
Bónusztipp: Ha létezik olyan eszköz, amely a munkavédelmi felszerelések ellentéte egy építkezés esetén, az biztosan a mobiltelefonunk. Ha a zsebünkben van, akkor könnyen megsérülhet, odanyomhatjuk valamihez, ráadásul ki is eshet belőle és biztosan összetörik. De ennél is nagyobb bajt okozhat azzal, ha csörög, mert ha felvesszük, biztosan figyelmetlenebbé válunk, és sokkal könnyebben követünk el valamilyen apró hibát, ami veszélyes munkakörnyezetben (és az építkezés bizony az, efelől ne legyen kétségünk) súlyos árat követelhet. Határozottan NE vegyünk strapabíró telefontokot, hogy megóvjuk a készülékünket munka közben, inkább tegyük félre biztos helyre, és halkítsuk is le - majd, ha szünetet tartunk, megnézzük, ki keresett. Akinek pedig az a remek ötlete támadna, hogy szelfizik egyet munka közben, az olvassa el még egyszer ezt a cikkünket vagy regisztráljon előre Darwin-díjra.
Fotók: Pixabay.com
