A legsúlyosabb hiba, ami be szokott csúszni, a legkomolyabb következményekkel is járhat: az árak elszállása. Ökölszabály az építkezéseknél, hogy bármennyit is számolunk előzetesen, nyugodtan tegyünk rá még 30-50 százalékot, hogy biztosan ne érjen kellemetlen meglepetés. Ez nem azért van így, mert néhány hónap alatt annyit drágulnának az alapanyagok, hanem mert még a legrutinosabb építkezőkkel is előfordul, hogy kifelejtenek valamit, vagy csak menet közben merül fel néhány olyan pluszköltség, amely előre nem látszott. Azok pedig, akik még csak életük első (vagy második, harmadik) építkezésének látnak neki, jellemzően nem értelmezik jól az árajánlatokat – kifelejtik például a szállítási díjat, a csomagolás, daruzás költségeit, vagy elszámolják az igényeket.
TIPP: soha ne centizzük ki pénzügyileg a beruházást! A kalkulált költségvetés legalább 30 százaléka álljon még rendelkezésünkre tartalékként, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés!
Az építőanyag nem pulóver – a házunkat nem egy-két szezonra készítjük, bővítjük, korszerűsítjük, így ne spóroljunk rajta! A minőség fontosabb szempont, mint gondolnánk, nem az utolsó pár százalékon fog múlni a beruházás. A felhasznált anyagok tartóssága, beépítési minősége lényeges szempont, hiszen ha pár év múlva újra kell kezdeni például a glettelést, nem fogunk örülni – és spórolni sem. Fontos, hogy ne csak az egyes anyagok felhasználásának járjunk utána, hanem annak is, hogy milyen fontosabb technikai jellemzőkkel bírnak (miben jobbak, netán rosszabbak, mint más anyagok), és hogy milyen garancia van rájuk.
TIPP: Gondoljunk mindig arra, hogy az olcsóbb néha (gyakran?) drágább lehet – hiába takarítunk meg 5-15 százalékot az anyagárakon, ha a beruházás költségének 100 százalékát újra rá kell fordítanunk a házra/lakásra pár éven belül.
Az építkezés egyik legfontosabb trükkje a megfelelő logisztika. Rengeteg fölösleges költséget és időveszteséget okozhat, ha nincs meg időben az anyag, ezért csak ülnek és malmoznak a kivitelezők – vagy rosszabb esetben továbbállnak egy másik munka miatt… Az sosem baj, ha minden szükséges anyagot előre beszerzünk, így átmeneti készlethiányok, szállítási gondok nem fognak hátráltatni a munka során. Nem tudjuk hol tárolni a rengeteg anyagot? Nem baj, hagyjuk addig a telepen, és kérjük megfelelően ütemezve a szállítást: vagyis mindig mindent akkorra rendeljünk, amikor arra szükség lesz. (2-3 napra előre gond nélkül tudunk kalkulálni, és a legtöbb építőanyag-kereskedésnek ennyi idő elég a szállítás beütemezésére is.)
TIPP: lehet, hogy kecsegtetőnek tűnik megtakarítani a szállítási költség egy részét azzal, hogy magunk cipeljük haza, de hosszú távon (a tizedik kanyar után) ez már fárasztó lehet, és sok más problémát okozhat. Biztosan mindenki látott már valakit vasbeton-elemeket pakolni a Kispolski tetejére – jobb, ha magunk nem próbáljuk ki, mit bír az autónk teteje, csomagtartója!
Igyekeznünk kell – amennyire lehetséges – mindenre kiterjedően figyelni az építkezés során, különben időben vagy pénzben fizetjük meg az árát (végül is az építkezésnél a kettő majdnem ugyanaz). Kerüljük a fölösleges köröket, például az olyan eseteket, amikor egyszerre indul a kivitelező is és az építtető is ajánlatot kérni – ez dupla munka és dupla készletgazdálkodás. Ne hívjuk előbb a mestert dolgozni, mintsem rendelkezésünkre állna a szükséges anyag – vagy a technológiai idők (száradási, kötési idők) lehetővé tennék a következő munkafolyamat (például festés vagy burkolás) megkezdését. Kecsegtető lehet online megrendelni a szükséges anyagokat, mert így olcsóbb lehet, de ne felejtsük el, hogy a legtöbb cégnél így bukjuk a raklapok visszavételi díját, ami összességében nem lesz jelentéktelen költség.
Ez különösen akkor fontos, ha magunk szerezzük be az építkezéshez szükséges anyagokat. A mesterek rutinból dolgoznak és sokszor rutinból diktálják, mire lesz szükségük másnap, és az olyan odavetett igények, mint a „10 zsák padlópon” nem mindig egyértelműen azonosítható tételrendszer még a legfelkészültebb tüzépes kollégáknak sem. Ne szégyeljünk kérdezni, pontosítani: milyen típusú aljzatkitöltőből mekkora zsákra gondol a mester? Nem mindegy az sem, hogy téglára vagy okostéglára van szükségünk, és persze nagyon nem ugyanaz a 100 négyzetméter zsindelyes lemez és a 100 folyóméter zsindelyszegőlemez sem!
Az sem árt, ha vesszük a fáradságot és magunk is utánaszámolunk az egyes anyagigényeknek. Ez nem gyanakvás, inkább óvatosság: nem minden mester volt jó az iskolában matekból, a hibákért pedig mi fizetünk – vagy majd veszekedhetünk miattuk.
TIPP: még ha pontos listát is kapunk a kivitelezőtől a szükséges anyagokról, abból még nem lehet baj, ha megkérdezzük az építőanyag-centrum munkatársait, mennyire értenek egyet a választással, tudnak-e esetleg valamiből jobbat, vagy jobb áron hasonló minőségű terméket ajánlani. Sose becsüljük alá a kereskedők ismeretanyagát, mivel előbb találkoznak új anyagokkal, mint a kivitelezők, és rengeteg mesterrel állnak kapcsolatban, akiktől folyamatosan gyűjtik a visszajelzéseket. Lehet, hogy elsőre meglepőnek tűnik, de gyakran a tüzépes kollégák többet tudnak az egyes anyagokról és felhasználásukról, mint a „terepen” dolgozó szakik – kérdezzünk tőlük bizalommal!
Persze nemcsak az építkezés közben, de már az előtt is fontos, hogy tisztában legyünk az anyagiakkal! Ha kíváncsi vagy, hogy milyen költségekre kell számítanod még mielőtt az építkezést megkezded, kattints IDE!
