A fal nedvesedésének számos oka lehet. Bármi is áll a háttérben, a problémát érdemes mielőbb orvosolni, mert minél tovább hagyjuk, hogy a nedvesedés terjedjen, annál nagyobb lehet a keletkező kár. De vajon miért vizesedik a fal? Nos, a leggyakrabban a következők állnak a háttérben:
Sokszor új házak/lakások esetén is hamar jelentkezik a fal vizesedése, a penészképződés. Ennek hátterében a leggyakrabban az áll, hogy nem száradt ki teljesen a fal. Ennek oka lehet az, hogy a kivitelezők nem tartották be valamelyik munkafázisnál a szükséges száradási időt, de lehet az is, hogy egyszerűen túl jó a lakás szigetelése. Ha ugyanis az ablakok jól zárnak, és a falon kívül megfelelő hőszigetelés van, akkor a bent képződő pára egyszerűen nem tud távozni a zárt térből. Ebben szerepet játszik még az is, hogy a magas páratartalom miatt nem is fűtjük fel eléggé a lakást (mivel a nedvesebb levegő miatt a hőérzetünk becsap bennünket, már a 19 fokot is kellemesnek érezhetjük).
Fűtsünk be jól és szellőztessünk sokat. Ha ennek ellenére még hetek múlva sem múlik el a falak nedvesedése, akkor szerezzünk be egy párátlanító berendezést – ennek különösen télen vehetjük majd jó hasznát.
Új lakások/házak esetében nemcsak a fönt leírt, száradási folyamatok zavarai lehetnek a falnedvesedés hátterében, amelyekért nem okolhatjuk a mestereket, hanem kivitelezési vagy akár anyaggyártási, tárolási hibák is. Ha ugyanis az építőanyagot (a téglát vagy könnyűszerkezetes ház esetén a fát) nem megfelelően letakarva tárolták, és huzamosabb ideig ázott, vagy netán bontott anyagokat használtunk, akkor azokban a tartós nedvesség hatására sóképződés indulhatott be. A sók pedig képesek megkötni a levegő páratartalmát, így foltosodást, penészesedést okoznak. Ez a jelenség a leggyakrabban régi épületek felújítása esetén jelentkezik, főleg olyan területen, amelyről korábban levált a vakolat és sokáig burkolás nélkül maradt.
Mit tehetünk ez ellen? Sajnos csak az segít, ha leverjük a vakolatot a teljes érintett felületen, és légpórusos, vagyis a nedvességet kifelé áteresztő anyaggal újravakoljuk a területet.
Amennyiben új épületek esetében tapasztaljuk azt, hogy hiába fűtünk és szellőztetünk, nem szárad ki a fal, és vízcső sem húzódik az érintett területen, akkor joggal gyanakodhatunk kivitelezői hibákra. Ezt azonban a legnehezebb detektálni. Először is nézzük meg, hogy jól vannak-e felszerelve a csatornák, nem dől-e valahol víz a falra? Jól van kialakítva a lábazat? Nem folyik a talajon összegyűlt esővíz a fal tövébe? Ha egyik sem áll fenn, akkor csak az építőanyag minőségi hiányosságaira gyanakodhatunk.
TIPP: bár az áruk miatt kecsegtető lehet építkezésből megmaradt vagy bontott anyagokból építkezni, ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben nem megfelelően volt tárolva az anyag, úgy sok nedvességet szívhatott magába – ez pedig komoly gondokat okozhat!
Megoldások: ha a fal azért nedvesedik, mert valahonnan sok vizet kap, szüntessük meg a problémát – vagyis oldjuk meg a víz megfelelő elvezetését. Ha nem ez a helyzet, akkor csak a vakolat leverése, és új, légpórusos vakolat felvitele segíthet.
A falak vizesedése mögött a leggyakrabban a falban húzódó vízvezeték vagy fűtővízcső törése, repedése áll. Ezt nem is olyan egyszerű detektálni, mint gondolnánk, sokszor ugyanis csak egy kis lyukon át elszivárgó, minimális mennyiségű víz van a háttérben. Ha gondok vannak a fűtéssel, gyakran után kell tölteni a rendszert, akkor okkal gyanakodhatunk arra, hogy annak az egyik vezetéke sérült. Általában ezt nehezebb kiszúrni, mivel a fűtőrendszer az egész házat behálózza, míg vízrendszer többnyire csak a fürdőben és a konyhában van – és persze az odáig vezető csövekben.
Nos, a legegyszerűbb módszer az, ha elzárunk minden csapot pár órára, és megnézzük a vízórát. Ha mozdult a számláló, akkor valahol szökik a víz.
Sajnos nincs mese, fel kell tárni az adott területet, azaz le kell verni a vakolatot és fel kell tárni (ki kell vésni) a vezetéket. Ha megvan a hiba, akkor ugorhatunk is neki a csőcserének – aztán pedig lehet visszavakolni és visszafesteni, -burkolni a feltárt falfelületet. Aligha kell külön mondanunk, hogy ehhez a munkához jobb, ha szakembert hívunk.
Mire utal a sarkokban kialakuló penész?
Régi házaknál sok esetben találkozhatunk penészesedéssel, főleg a sarkokban vagy a fal legalsó részén. Ennek hátterében a leggyakrabban az úgynevezett hőhidas nedvesedés áll, amelyet az okoz, hogy a fal egyes területei jobban vezetik a hőt, mint a körülötte lévők, ezért itt a belső meleg fokozottan áramlik a külső hideg felület irányába, a páratartalom pedig lecsapódik. A nedves, meleg felület kedvező életfeltételeket kínál különféle gombák és baktériumok számára, ezek megjelenését nevezzük penészesedésnek.
A penészfoltokkal kísért falnedvesedés oka lehet az is, hogy a fal a talajból szív magába nedvességet. (Részletes cikkünk a penészedésről és megszüntetéséről itt olvasható!) Ha nincs vagy elöregedett a vízszintes sávszigetelés (köznyelven: kátránypapír), akkor a talaj nedvessége akadálytalanul szivárog föl a meleg falakba, ráadásul egy sor oldott ásványi anyaggal együtt, amelyek felgyorsítják a roncsolást. Ezek ugyanis a kiszáradással kikristályosodnak, eközben nő a térfogatuk, így intenzíven „pergetik” le a vakolatot a falakról.
Mit tehetünk a talajból felszivárgó falnedvesedés megakadályozása érdekében?
Először is a jelenség okát, vagyis a talajpára felszivárgását kell megszüntetni. Erre alapvetően kétféle eljárás létezik: az injektálás vagy az elzárás. Az előbbi esetében a falat sok ponton megfúrják, és a lyukakba szilikont, műgyantát vagy kovásító oldatot fecskendeznek be. Ezek vegyi úton zárják el a felszivárgó vizet. A másik megoldás, hogy speciális kialakítású acéllemezt sajtolnak a téglasorok közé – lényegében ezzel pótolva a hiányzó vagy szétmállott kátránypapírt.
Bármelyik eljárást is alkalmazzuk, mindenképpen türelmesen meg kell várnunk a fal kiszáradását, mielőtt a nedvesedés miatt korábban károsodott területet újravakolnánk. Fontos, hogy nagyon alaposan távolítsuk el a régi vakolatot, és amennyire tudjuk a téglákról is csiszoljuk le az esetleg rajtuk kicsapódott sót, mert az az új vakolatot is képes lehet károsítani.
